A századfordulós Budapest jellegzetes figurái hosszú évtizedekkel élték túl az elektromos lámpák megjelenését, a boldog békeidők hangulatát csempészve a nyüzsgő nagyvárosba.

Magyarországon már alig kilenc évvel a világ első utcai gázlámpáinak megjelenése után, 1816-ban kezdett világítani az első gázlámpa.

Tömeges elterjedésükre viszont az 1850-es évek második feléig kellett várni, hiszen a mai II. János Pál pápa tér oldalán csak 1855-ben nyitott meg a Légszeszgyár, ami gázzal látta el a fényt először 1856 szentestéjén adó belvárosi, illetve Rákóczi úti utcai lámpákat. Buda és Pest 1873-as egyesítésekor Pest utcáit egyébként 1669, Budáét pedig további 501 ilyen fény világította meg, de a lakásokban még további negyvenötezret találhattunk volna belőlük.

Az elektromos világítás XIX. század végi megjelenésével a hirtelen ósdivá váló rendszer kisebb meglepetésre nem szorultak ki teljesen a főváros utcáiról, sőt, néhány túlélőjüket még a Kádár-kor derekán is kézzel gyújtották meg: a lámpagyújtogatók egy hosszú póznával előbb ügyesen kinyitották a lámpatestekbe futó gázvezetékek csapját, majd kanóccal begyújtották a fényeket.

Forrás:
24.hu