BUDAPEST

A Munkáspárt Budapesti honlapja

  
  
  

Hírlevélre feliratkozás

Csatlakozz infólistánkhoz, ahol minden fontos információról értesülhetsz.

HÍRLEVÉLRE VALÓ FELIRATKOZÁSHOZ
Ide írd az e-mail címed:

A Munkáspárt Budapesti honlapja

A Munkáspárt programja

Fogjunk össze a jövőnkért

Támogatni kívánom anyagilag a Munkáspártot

Megjelent A Szabadság legújabb száma: Megjelent A Szabadság legújabb száma:

Levelezésem

PayPal adomány

Ilyen volt az 1850-es évek "Budapestje"

Ilyen volt az 1850-es évek
Pin It

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) korabeli források alapján egy érdekes összeállítást készített az 1850-es évek Pest-Buda és Óbuda népesedési viszonyairól, nemzetiségi összetételéről és népmozgalmi változásairól.

Tudta például, hogy Buda és Pest lakosságának csak az 50 százaléka volt magyar?

A 18. század végéig Buda népesebb volt mint Pest, azonban a századfordulótól változott a helyzet. 1845-ben a pesti oldalon 79777 ember élt a szemközi oldalon pedig 42124. Öt év alatt gyorsan emelkedett a lakosság száma, 1850-ben már 65 ezer emberrel több élt Budán és Pesten.

Meglepő módon az 1800-as évek közepén Pest-Buda lakosságának csak 50 százaléka volt magyar. A második legnagyobb népcsoportot a németek alkották, a harmadikat pedig a zsidók. Azt viszont meg kell jegyeznünk, hogy a zsidók közül ekkor már sokan asszimilálódtak, és magyar nemzetiségűnek, illetve magyar anyanyelvűnek vallották magukat. A negyedik helyen a szlovákok álltak, de számottevő volt a szerb nemzetiség jelenléte is.

A "legmagyarabb" pesti városrész 1850-ben Terézváros volt, ahol a kerület lakóinak 50,6 százaléka volt magyar. A németek aránya a Ferencvárosban volt a legmagasabb, ahol a lakosság 60,2 százaléka volt német. A budai kerületek közül a legtöbb magyar a Várban élt (53,6 százalék), a németek pedig Újlak (91,5 százalék) és Országút (90,4 százalék) városrészekben voltak jelentős többségben.

Az adatok alapján 1849 tavasza és nyara volt a "legvéresebb" időszak, ekkor haltak meg a legtöbben. Tavasszal 1856-an, nyáron pedig 4209-en vesztették életüket. A halandóság növekedéséhez Buda ostroma és Pest bombázása is hozzájárult, a halálozási statisztikát ugyanakkor a városban elhunyt sebesültek és a járványok áldozatai is növelték. Mivel a harctereken elhunytakat a tábori lelkészek anyakönyvezték, a tízezres nagyságrendű számú katonai halottakra vonatkozó adatokat ezek az összeírások nem tartalmazzák. 

Az összeírások alapján 1848-ban Pesten 12000 iparos, 8447 szolgáló, 7694 kézműves és körülbelül 2000 kereskedő élt. A nőknek a 16,8 százaléka dolgozott szolgálóként.

A hivatalos statisztika vezetésének kezdete is az 1848-as évre vezethető vissza. Az aktuális társadalmi és gazdasági viszonyok leírásához, már kevesek voltak a magánstatisztikusok. Felmerült az igény egy statisztikai hivatal felállítására, amelynek élére végül Fényes Elek került. A háború azonban nem kedvezett a munkának: a hivatal tagjainak egy része nemzetőrnek állt, Fényes Elek pedig a forradalmi vészbíróság elnöke lett. A magyar kormány Debrecenbe költözésével végül a statisztikai osztály működése is megszűnt. A Központi Statisztikai Hivatal a kiegyezés évében, 1867-ben alakult ujjá Kelet Károly vezetésével.

Forrás:
888.hu